Leírhatatlan érzés a saját tojásunkat enni.Tavasszal, amikor beindulnak a lányok, nem győzöd elajándékozni, jó esetben eladni vagy a keltetőt indítani..Aki csak rád köszön, kap 10 tojást.Ilyenkor pedig, amikor  a tyúkok nem tudják, hogy itt a tavasz, úgy főzöd a rakott krumplit, hogy délelőtt 11-kor lerohansz megnézni, megkönyörültek-e rajtad.Szóval vannak a piskótás hónapok és a 1 tojásos sütemények időszakai.Azt a néhány hetet, amikor pedig leállnak, ki tudom húzni háznál vett tojással.

Nekem ez már óriási siker,(és ezért is vágtam bele a blogírásba) hogy néhány embert sikerült megfertőznöm és belevágtak a baromfitartásba,esetleg a borsóvetésbe,vagy fóliasátruk nőtt az udvarukban.És higgyétek el, nem kell szaktudás, hozzáértés! Mások is elkezdték egykor és megtanulták. Én az első években mindent egymásra vetettem, mert ki akartam használni az üres helyeket, de így is működött.És  nem tudtam elvágni egy állat nyakát sem, most megcsinálom, mert nincs más választásom.Ha blogírásba bele lehet vágni anélkül, hogy a szóközökkel komolyabb kapcsolatba kerülnél, akkor ebbe is...

Buzdítalak Benneteket, vágjatok bele!
Nem kell 50 tyúkot tartani,tarthatsz ötöt is!Ha a kertészkedés vonz, először készíts fűszerágyást, ültess bele paradicsompalántát, egy sor retket!Kezd kicsiben!

Vannak emberek, akik álmodoznak a saját tojásról, egészséges baromfihúsról, de mindezt mondjuk az V.kerületben nehezen tudnák megvalósítani.És vannak azok az emberek, akiknek még mindig ott áll az üres melléképületük, a kész tyúkólak, disznóólak..Csak valahogy találkozniuk kellene...

Nem csak egyféle járható út van.Hallottam olyan példáról, ahol egy néninek megvette a városban élő ember a 40 kacsát, tápot, kukoricát.A néni felnevelte őket és 20 kacsa az övé maradt.

Vagy tudok családokról, akik öten összeálltak, vettek egy kis földet, állatokat tartanak, kertészkednek.És beosztják a munkát egymás között, aztán, amit megtermelnek-elosztják.A munka öröme mellett még közösséget is formáltak maguk köré.

És tudok olyan lakótelepen élő családról, aki évek óta az önkormányzattól bérel jutányos áron kertet.

Sajnos nálunk is sok a megműveletlen kert és sok a teljesen parkosított udvar.Már faluhelyen is eltűnnek a veteményesek...hiszen tudunk ideológiát gyártani ahhoz, miért is nem tartunk háznál állatokat, termeljük meg a zöldséget a kertünkben.De biztos az, hogy ráfizetsz arra  hogyha tudod mit eszel?
Ha városban is élsz, nézz körül, hátha van falun, kertes házban élő rokonod, barátod!Ha nincs,biztosan tudnak Neked ajánlani olyan megbízható, munkanélküli embert, aki szívesen nevelne neked baromfit, nyulat, termelne krumplit, vagy amire szükséged van!

Ne késlekedj,jön a tavasz!

Nem is tudom megköszönni igazán Nektek ezt az élményt, amit Tőletek és Általatok kaptam.Bár az első napokban azt éreztem, hogy valószínüleg igen gyatra kampányfőnök lennék, aztán megtáltosodtam.Mertem kérni -és kaptam.A családom, a rokonaim, a barátaim ,az olvasóim (itt azért vannak átfedések...), a gyerekkorom darabkái, iskolatársak, régi-elfeledett barátok, a falumbeliek(itt kicsit meghasonlok, mert a párom szülőfaluja is a falum!!!), ismeretlen emberek, rukkolások (próbáljátok ki,függőséget okoz az internetes könyvcserelde!) ,dísztyúkos fórumos társak ,és még talán nagyon sokan ,akikről nem is tudok...Ti mindannyian segítettetek! Mert a célom ez volt, hogy bekerülhessek az első 50-be-és ezt elértem.És már nem is a cél fontos, hanem az út.

Hogy az ember rádöbben, milyen nehéz is KÉRNI.Virtuálisan bekopogtattam, és az ajtó kinyílt.
És a legszebb, hogy ilyen gyönyörű megjegyzéseket kaptam:

Kedves tyúkos Barátaim! Ne hagyjuk, hogy bárki megelőzze Lizit, Mutassuk meg milyen is az a tyúkszerető Magyar virtus! Közösségünk egy értékes tagja segítséget kért tőlünk, hát segítsünk neki. Mindenkinek jól esik az elismerés. Érjük el, hogy győzzön Lizi és akkor Mi is győztesek leszünk. Ugyanazt a mámort fogjuk érezni, mint Lizi, ezt garantálhatom. A többi pályázónak is sok mindene van, de olyan csoda fegyvere nincs,mint Lizinek. A barátai, azaz Mi. Hajrá emberek, toljuk azt a blogot az élre!



Gratulálok ....(Isten Jó)


Köszönöm!!


Valószínüleg nem volt véletlen, hogy pont ma láttam meg a természetnek ezt a remekművét.Nektek küldöm....


Ezt a fahasábot valószínüleg megmentem a tűzhaláltól...

U.I.:És mit csinálnak  a tyúkjaim? Szerettem volna néhány friss képet készíteni róluk, de nagyon tiltakoztak.Azt hiszik, hogy most híresek, és még nem kaptak időpontot a szépségszalonba, vacak a frizurájuk, csálé a szemöldökük és úgy érzik, a trendi körömlakk sem segít rajtuk-így nem vonulhatnak a nyilvánosság elé.Így csak néhányukról  készítettem lesifotót.

Most igencsak nemszeretem időjárás van nálunk.Már nincs havunk, de az elolvadt hó és a lehullott eső egymással versenyezve próbálna beszivárogni a földbe, de-miután az még fagyos-ez nehezen sikerül...

A baromfiudvarban a leggázosabb a helyzet.Állandóan visszatérő rémképek üldöznek, hogy elcsúszom és ügyeletre kell menni...Most képzeljetek el az állatokhoz járós-fűtős szerelésben, rózsaszín gumicsizmában, amint korcsolyázom(sosem volt jó az egyensúlyérzékem) a tyúkszarral keveredett, pocsolyákkal teli tyúkudvarban...és az az illat....szóval nagyon koncentrálok, hogy nehogy elcsússzak...és nehogy ilyen szerkóban kelljen emberek közé mennem...

Ilyenkor a legjobb álmodozni és tervezgetni.
Körvonalazódnak a tervek a fejemben.Zengő tyúkokat szeretnék, ez már biztos.És miért?

Mert nekem fontos a külcsín, és ezek gyönyörű állatok.Fontos, hogy látványukkal is örömet okozzanak, ne csak akkor, amikor a tányéromra kerülnek,MAGYAR emberek tenyésztették ki hosszú és fáradtságos munkával, és kettős hasznosításúak, tehát tojás-és hústermelésre is alkalmasak.(volt már próbálkozásom vörös, rántanivalókkal amik táp nélkül egy afrikai futóra emlékeztettek és fehér, ritka bamba húshibridekkel.Reméljük, ez lesz az arany középút)

Én nem vagyok hozzáértő, csak lelkes.Majd leírom Nektek, mik a tapasztalataim, hátha elültetem a bogarat a fejetekbe.....

ez csak egy kis tavalyi kedvcsináló

Már szembesülünk a tavasz első jeleivel.Végre.A megváltozott fények erre utalnak.

Biztosan nem vagyok egyedül vele,de bizony a naptárt bújom,találgatom,melyik időpontban keltessek először.Miután egy nem túl kellemes orvosi vizsgálaton kell átesnem,egy kedves barátom azt tanácsolta,hogy tűzzek ki magam elé egy jutalmat.Zengő tyúkok tojásával lepem meg magam-aztán indítom a keltetőt....

És mi a legnagyobb bizonyítéka a tavasz közeledtének?Na mi?Kitaláltátok?

 Hát betört hozzánk a szerelem.Sajnos,még mindig nem a birkák vad románcáról számolhatok be..Az ő eszük tényleg csak az evésen jár.Úgy esznek,mint a kisgyerekek,akik azt gondolják,a kenyér belét kell csak megenni,a héja nem olyan finom.Utána pedig úgy megszomjaznak,hogy szinte beszorul a fejük a vizesvödörbe...(mint Juharfalvi Emilnek a levesestálba)